Mazsi does America!

azt hiszem itt az ideje az ujabb bejelentkezesnek. 
tegnap meg eleg fosul voltam, de ma mar jobb minden. nagyon edik voltak a fonokeim, kaptam toluk ilyen vizben oldodo cuccot, olyan, mint a coldrex, tele mindenfele vitaminnal, meg egy uvegcse peppermint oilt. ez olyan, mint az amerikai filmekben, amikor beteg a kiskolyok es anyu bekenegeti a mellkasat a mentolos kenoccsel. raadasul "hazi", Lillian csaladja termeszti valahol washington kornyeken. nem gondoltam volna, hogy ennyire hatasos, de amikor eloszor bekentem magam, kb fel ora mulva mar kezdtem jobban erezni magam. nem gondoltam volna, hogy ennyire fognak torodni velunk, tok jo erzes. :)

a masik dolog, amin nagyon meglepodtem veluk kapcsolatban, az az, ahogy a munkankhoz hozzaallnak. tudjatok, hogy otthon hogy mennek a dolgok: az a termeszetes, hogy elvegzed a munkad, akkor mondanak csak valamit, ha nem jol csinalod. itt meg... megkerdezem, hogy mit csinaljak, elmondja, megcsinalom, szolok neki, hogy kesz vagyok, gyere nezd meg, hogy jo lesz-e, odajon, megnezi es utana MEGDICSER. "oh, that's wonderful, good job! c'mon Chris/Lillian, look at this, it's beeeeaaautiful!" szoval kb ezt hallod mindig. mennyivel jobb igy dolgozni, nem? :)

kaptunk toluk egy ajandekot is: egy igazi szupercsapat jarganyt. azt mondtak, hogy ez egy amolyan osztonzo ajandek - amig rendesen csinaljuk a dolgunkat es meg vannak velunk elegedve, addig a szabadidonkben akkor hasznaljuk, amikor csak akarjuk, oda megyunk, ahova akarunk, csak tankolnunk kell. persze amint nem ugy csinaljuk, a dolgokat, ahogy nekik tetszik, akkor visszaveszik.
ki is takaritottuk szepen kivul-belul, persze nem tudtunk a seggunkon ulni este es ki kellett probalnunk. :) senki nem akart vezetni, ugyhogy mondtam, hogy bevallalom. egy picit be voltam tojva (persze nekik nem mondtam), mert ez egy hatalmas auto es meg sosem vezettem ilyet. de nagyon konnyu vezetni. furcsa, hogy tok magasan vagyok, meg nagyon erzekeny a kormany es a gazpedal is, csak ugy suvitettem ki a parkolobol amikor beinditottam :D szoval elindultunk a kis utunkra waterville fele, hogy vegyunk par sort meg ezt-azt estere. en naivan azt hittem, hogy a sracok tudjak, hogy merre kell menni, annyira magabiztosan mondtak, hogy irany waterville. hat tevedtem. megfordultunk, aztan megalltam egy benzinkutnal, hogy jo lesz itt is, veszunk par sort es megyunk vissza, ne kavarogjunk tovabb, majd legkozelebbre keritunk egy gps-t. persze a benzinkut zarva volt. eddigre a Marc is kedvet kapott a vezeteshez, ugyhogy atadtam neki a kulcsokat. folytattuk az utunkat ahogy eddig: hangero a maxon, beszelgetve, rohogcselve. aztan egyszer csak megszolalt a Marc, hogy az auto le fog allni. azt hittuk, hogy hulyul, mert amikor megkapta a volant, akkor is elkezdett jatszani a fekbe taposassal.. de hat kiderult, hogy nem viccel, mert rogton lehuzodott es benyomta a veszvillogot.. probaltuk ujra beinditani, de semmi. vartunk, probaltuk ujra, meg mindig semmi... itt mar kezdtunk egy kicsit aggodni. aztan amikor rajottunk, hogy senki nem irta fel a fonokeink telefonszamat, akkor mar tenyleg aggodtunk. hatalmas mazlink volt, hogy a semmi kozepen az egyetlen haz elott robbantunk le. bekopogtunk segitsegert, nagyon segitokesz volt az ottlako. es csodak csodajara volt wifi, meg nagyobb meglepetesunkre a google talalatok kozott ott volt a fonokeink telefonszama, ugyhogy megmenekultunk. bele sem mertunk gondolni, hogy mi lett volna, ha a taborvezetonket kell felhivni, hogy az elso utunkon lerobbantunk.. o nem lett volna olyan kedves, mint a Chris. odajott a fiaval, megneztek a furgont, betoltak a sracok az ut melle, aztan visszahoztak minket a taborba. az uton vegig mondogatta a Chris, hogy nincs semmi baj, nem a ti hibatok, kint allt egesz telen az auto egy fa alatt, remeltuk, hogy minden oke vele, de hat nem volt, ugyhogy ez nem a ti hibatok.
szoval az elso kalandunk is megvolt... :)

(…)

kozben eltelt egy nap, mert a bejegyzes kozepenel egyszercsak eltunk az internet. igy megy ez az erdo kozepen.
azota gazdagabb lettem egy cuki asus eeepc netbookkal, mindossze 70 dodoert. varom a postaval :)

kezdunk egyre jobban osszekovacsolodni a sracokkal. leginkabb Marc, Dave, Pali, Eleni es en jovunk ki jol egymassal, egy hullamhosszon vagyunk elegge, mar vannak inside jokeok is.. :) tegnap este is nagyon fasza volt, beultunk a nappaliba, beraktunk egy filmet, de leginkabb csak hatterzajnak ment, nagyon sokat beszelgettunk meg rohogtunk, fasza volt. persze hianyoltuk a furgonunkat, mert mindez sokkal job lett volna, ha van melle par sorunk vagy egy kis borunk. mondjuk igy is volt szerencsere valamink, de hat na, nem volt eleg :) kezdjuk egyre jobban megismerni egymast, egyre jobban ‘elengedjuk magunkat’, jobb a hangulat. pedig meg csak egy het telt el :)

a munka is eleg jo meg mindig. persze kell olyan dolgokat is csinalnunk, amihez nem fulik a fogunk, mint peldaul levakarni a tavalyi mocskot a falakrol meg a padlorol, meg ugy osszessegeben kitakaritani az egesz konyhat, de leginkabb csak a kajakeszitessel foglalkozunk. epp ma kerdezte a Lillian, hogy dolgoztam-e mar valaha konyhan, mert olyan profin keszitem elo a kajakat, hogy biztos volt benne. mondjuk annak ellenere mondta ezt, hogy tele vannak a kezeim vagasokkal (bar annak orulok, hogy egyesekkel ellentetben ok megengedik, hogy hasznaljam a nagy es eles keseket:D) mindenesetre jo volt hallani. es elegge meg vannak velunk elegedve. kivancsi vagyok azert, hogy milyen lesz az egesz akkor, amikor mar itt lesznek a kolykok is es nem 100, hanem 500 emberre kell foznunk, figyelnunk, hogy mi fogyott epp el, mit kell potolni, gyorsan csinalni meg, mikor kell rajuk szolni, hogy ‘figyelj mar kishaver, te ezt ugysem fogod megenni, rakd vissza a felet es majd visszajossz, ha kell meg’.. akkor mar biztos nem ugy fogom lerakni a kis kotenyemet a nap vegen, hogy na akkor most ugy elmennek bulizni… :D
ja, merthogy igen.. meg lett csinalva a kis beosztasunk, a lenyeg, hogy ezentul 12.30-ra kell mennem es kb 7ig vagyok. mi Elenivel csinaljuk az ebedet, mert az a legporgosebb, gyors reagalas kell, ra kell tudni szolni a kolykokre, gyorsan kell potolni mindent.. a masik ket leny pedig hogy is mondjam… totymorgosek. mire en harmat fordulok, ok egyet.. az elso par nap utan mondtam a Lilliannek, hogy en inkabb a szabadnapomat az Elenivel toltenem, mert jobban megertjuk egymast, aztan ennek az lett a vege, hogy egyutt is dolgozunk mar mindig. nincs semmi bajom a masik ket lannyal, de azt hiszem keptelen lennek olyan emberrel dolgozni az elkovetkezendo tobb, mint 2 honapban, akinek megalszik a tej a szajaban.

hmm.. nagyjabol kifogytam most a mondanivalobol. tegnap este volt egy csomo dolog, amirol irni akartam, de mostanra valahogy elszallt az ihlet, es nem tudom, hogy egyaltalan mirol is akartam irni tegnap.. ezentul lehet, hogy cimszavakban jegyzetelnem kene, ha van valami, amirol akarok irni, hogy ne felejtsem el.

na, most at is adom a gepet masnak, ugyhogy csok, legyetek jok! majd jelentkezem :)